A környékbeliek régóta túlzott méretűnek tartják azokat a beépítéseket, amelyek a Bérc utca páros oldalán folynak, mély bevájásokat ejtve a hegyben.

A Népszabadság 2004-ben már beszámolt egy egészen hasonló helyzetről, amikor a Bérc utca 8. környezetalakítása zajlott. Azóta az a ház felépült, s elkészült a Bérc utca 4/b is. Most épp a 4/a-ban folyik a tereprendezés.

A metódus egészen hasonló a két évvel ezelőttihez. Az engedélyező hatóság nem az I. kerület, hanem a VII., amely ki is adta az engedélyeket az illetékes környezetvédelmi szakhatóság beleegyezésével. Ami zajlik, nem minősül környezetrombolásnak, csak úgy néz ki. Tehát minden engedéllyel történik. A telkek beépíthetősége 35 százalék, az épületek legmagasabb pontja az utcaszinttől számított húsz méter.

Az Bérc utca páros oldala a hegytető felé esik. Korábban itt csak elvadult bozót volt, s a zöldfelület innen már egészen fel, a Citadelláig húzódott. Mint két évvel ezelőtti cikkünkben is megírtuk, a terület ennek ellenére építési területnek minősült, mert a háború előtt ezen az oldalon is épült egy-két villa az utca elején. Hiába volt azonban elvileg építési terület, a rendszerváltásig nem készült rá szabályozási terv, így építési engedélyeket sem adtak ki.

A rendszerváltás után azonban az itt fekvő telkek gazdát cseréltek. Agilis, jó érdekérvényesítő képességgel megáldott új gazdáik pedig bírósági úton kiharcolták, hogy készüljön el a szabályozási terv, s beépíthetőek legyenek ingatlanaik. Habár a kerület zöldterületként szerette volna megtartani ezt a sávot. Két telek a soron egyébként önkormányzati tulajdonban maradt, ezeket továbbra sem fogják beépíteni, tudtuk meg.

A most épülő társasháznak, a 4/a-nak, továbbá a már megépült 4/b-nek és a 8.-nak is a B. Soares Kft. a beruházója. Központjuk az egyik új, Bérc utcai társasházban található. Felhívtuk a céget, de érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy az építkezéssel kapcsolatban nem kívánnak nyilatkozni.

A Gellérthegy-védők Egyesülete elnökének, Walkó Zoltánnak azonban egészen egyértelmű az álláspontja: ez környezetrombolás.

Válasz

Ez volt 2007-ben:

Az építkezéseket engedélyező hatóságok és hivatalok egymásra mutogatnak a Bérc utca 4/A ügyében (itt bukkantak december végén egy barlangra). Tegnap az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás arról tartott sajtótájékoztatót, hogy nekik semmi felelősségük az ott folyó munkával kapcsolatban, hiszen az engedélyeket a VII. kerület adta ki - a beruházó ugyanis elfogultságot jelentett ellenük, s a közigazgatási hivatal Erzsébetvárost jelölte ki eljáró hatóságnak. Panaszolta, hogy az engedélyekről nem kaptak tájékoztatást Erzsébetvárosból, s hogy a két önkormányzat között alig volt együttműködés. Nem tudja, elvégeztette-e például a VII. kerület az engedélykiadás előtt azt a részletes talajmechanikai vizsgálatot, amely kimutathatta volna az üreget, s amelyet az I. kerületben minden egy méternél mélyebb beavatkozáskor kötelező elvégezni. (A VII. kerület jegyzője szerint igen.)

A barlang felfedezése után kialakult helyzetre tekintettel az I. kerületi polgármester operatív munkabizottság felállítását javasolja a természetvédelmi szakhatóságokkal, az államkincstárral, a VII. kerülettel közösen a jövőben esetlegesen előforduló hasonló értékek biztonságának garantálására.

A sajtótájékoztatón azonban nagyon fontos kérdéseket nem sikerült tisztázni. Nem sikerült például megnyugtatóan megmagyarázni azt, hogyan lett beépíthető a Bérc utca páros oldala. Aczél Péter, I. kerületi főépítész - aki egyébként a sajtótájékoztatón nem volt jelen - állítja, hogy mindig is beépíthető övezet volt csak nagyon rossz feltételekkel, amit később az önkormányzat a telektulajdonosok perrel való fenyegetőzésére megváltoztatott. Az új beépítések mértéke ellen tiltakozó Bérc utcaiak is osztogattak azonban sajtóanyagot, melyben az áll, hogy korábban a terület zöldövezet besorolású volt, s ezt változtatták 2003-ban lakóövezetté, mondván, összhangba kell hozni az új fővárosi keretszabályozással, amely lakóövezetként jelölte meg az utca addig beépítetlen oldalát.

A Bérc utca 4/A-ban házat építő B. Soares Kft. korábban a Bérc utca 4/B-ben és a 8.-ban is építkezett. A 8. számú háznál az I. kerület volt az engedélyező hatóság (a beruházó akkor is kérte a közigazgatási hivatalt, hogy elfogultság miatt jelöljön ki más kerületet, de akkor ezt nem tartották indokoltnak). A természetbe való beavatkozás ott is hasonló mértékű volt (kisebb kőbányára emlékeztetett), mint a 4/A-ban. Megkérdeztük a sajtótájékoztatón, vajon ott készült-e olyan átfogó talajmechanikai vizsgálat, mint amilyet a VII. kerületen kérnek számon. A válasz: "valószínűleg". Kiderült azonban, hogy a Bérc utca 8.-ban túlépítés történt, amit eddig is sejtettek a tiltakozó lakosok, de az önkormányzat eddig ezt nem erősítette meg. A kerület a szükséges eljárást megindította.

Megszólalt a tájékoztatón a Gellért-hegyi kristálybarlangot január elején feltáró egyik barlangász, Adamkó Péter is. Elmondta, nincs olyan műszer, amellyel előre pontosan megállapítható, hogy ilyen mélységben (10-15 méter mélyen) található-e üreg. Azt azonban igen valószínűnek tartja, hogy ahol egy előfordult, ott több is lehet.

A barlangkutatók szakvéleménye szerint a 60,1 méter hosszan és 17,6 méter mélységig feltárt, ásványképződményekkel rendkívül gazdagon díszített barlang jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Adamkó Péter elmondta, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség csak olyan kikötésekkel engedélyezte az építkezés folytatását, amelyek szerint az építtetőnek biztosítania kell saját telkén a kutatók szabad bejárását a barlangba, amelyet jelenleg egy páncélajtó zár el a külvilágtól; egy alagúttal ki kell vezetni a bejáratot a főútra, hogy így tegyék látogathatóvá a barlangot.

Az építkezés egyébként folytatódik. A beépíthetőség szabályai nem változnak. Nemsokára kezdődik a 10.-es számú telek beépítése.

Válasz