Miközben Dunát lehetne rekeszteni a különféle modern gyógyászati eljárásokkal, szépen csendben olyan természetes gyógymódot szorítunk háttérbe, ami amellett, hogy nagyon hatásos, évszázados múltra tekint vissza. A Rudas Fürdő Ivócsarnokában jártunk.

A noilapozo.hu lelkes és mindenre elszánt újságírója kóstolgatta a romantikus nevű gellérthegyi gyógyvizeket:

A budapesti gyógyfürdők világhírűek - turisták ezrei özönlenek hozzánk, hogy fejest ugorjanak gyógy- és termálvizeinkbe. A pezsgő fürdőélet mellett azonban néhány helyen nem csak a vizes pihenésre vágyókat várják, hanem azokat is, akik valamilyen betegségüknek szeretnének búcsút inteni - gyógyszermentesen, néhány liter gyógyvíz elkortyolgatásával.

A gyógyvizekről azonban a legtöbb embernek általában két dolog jut eszébe: meleg és nincs túl kellemes szaga. Így volt ez velünk is, ezért tévhit-oszlató kirándulásra indultunk a Rudas Fürdő Ivócsarnokába. Az Erzsébet-híd budai hídfője alatt rejtőzködő Ivócsarnok 1965 óta várja a gyógyulni vágyó közönséget, és ugyan mi legutóbb általános iskolás korunkban jártunk ott egy osztálykirándulás keretében, a hely semmit sem változott. Hamisítatlan szocreál hangulat lengi be a viszonylag kicsi helyiséget, amiben csak néhány piros, műbőr borítású szék található, no meg természetesen a középen elhelyezkedő márvány pult a három fekete csappal, amiből megállás nélkül folyik a nem túl kellemes illatú gyógyvíz. Annak ellenére, hogy az idő itt bizony megállt, a nagy forgalomnak köszönhetően hatalmas a pörgés - ott jártunkkor volt, aki 90 liternyi frissítővel távozott.

A pult mögött álló hölgy nem győzi tölteni a főként idős emberekből álló vásárlóknak a különféle gyógyvizeket, akik régi ismerősökként üdvözlik egymást. A Rudas Ivócsarnokában az álmos hétfő délelőtt ellenére zajlik az élet: miközben rendületlenül töltögetik üres flakonjaikat a nyugdíjasok, a hétvége eseményeiről éppúgy beszámolnak egymásnak, mint aktuális egészségügyi állapotukról, ami a hallottak szerint szerencsére folyamatosan javul. Úgy tűnik, itt bizony a gyógyvízfogyasztás és az ivókúrák megszállott hívei visszatérő vendégek.

Ráadásul a levegőben terjengő kénes szag cseppet sem zavarja a vízért érkező közönséget, sőt a látottak szerint meglehetősen sokan fogyasztják, mivel hatásos. "Éveken keresztül jártam orvostól orvosig, és meg voltam győződve arról, hogy soha nem fognak tudni kigyógyítani krónikus bronchitisemből. Aztán egy ismerősöm tanácsára elkezdtem Attilát inni, és a kúra leteltével legnagyobb meglepetésemre megszűntek a köhögésrohamaim. Ugyan már nem kéne rendszeresen gyógyvizet fogyasztanom, de én azért hetente jövök és megiszom egy korsóval" - meséli az Ivócsarnok egyik ötvenes éveiben járó hölgyvendége, akihez hasonlóan még jó néhányan rendszeresen keresik fel az ivókutat.

Ásványvíz vagy gyógyvíz

Egy-egy forrás vagy kút vize ásványianyag-tartalma és gyógyító hatása alapján kaphat gyógy-, illetve ásványvíz minősítést. Ehhez természetesen sok éves fürdőbeli tapasztalat, statisztikai kimutatás és felszívódást mérő vizsgálatok szükségesek - ezek alapján látják el orvosi szakvéleménnyel, és válik ásványvízből gyógyvízzé a forrásból feltörő víz.

Ugyan már közel sincs akkora forgalom, mint az 1930-as években, amikor több százezer pohárnyi fogyott el évente, de azért ma is viszonylag sokan keresik fel a kutakat a gyógyulás reményében. "Jönnek hozzánk Miskolcról, Győrből, Sümeg közeléből, és nem csak a minden napos fogyasztásra visznek haza vizeinkből, hanem főznek, vagy éppen teát készítenek belőlük. Akadt olyan vásárlónk, aki egy egész nyárra való adagot vitt tőlünk szüleinek, akik így a Balaton melletti nyaralójukban kizárólag gyógyvizet ittak" - mondja Paksi Erika, az Ivócsarnok munkatársa. "Persze főként az idősebb korosztály tér be iszogatni, ők azok, akik flakonokban viszik maguknak haza a sokszor orvos által felírt vizet."

Az elsőre tényleg nagyon szokatlan kénes szag miatt állítólag felesleges aggódni: "Egy nap után már nem lehet érezni a víz szagát, amit akár hónapokig is tárolhatunk műanyag flakonokban - garantáltan nem lesz sem üledékes, sem poshadt a gyógyvíz" - próbál minket megnyugtatni Paksi Erika. Persze nyilvánvaló, hogy a legjobb, ha még melegen, közvetlenül az 1100 méter mélyről feltörő forrásból iszunk, de ettől függetlenül mi inkább az állott gyógyvízre szavazunk, mert még sokadik kortyra is csak nehezen szoktuk meg a meleg és kénes-kesernyés ízt, ami ráadásul még jó darabig nem akart elmúlni a szánkból.

Mindemellett tudjuk jól, hogy a Juventus, Attila és Hungária vizek között mind összetételében, mind hatásában és ízvilágában vannak különbségek, de őszintén szólva, mi csak egy valamit éreztünk: minél előbb nyeljünk egy nagyot, és múljon el a szánkból ez a furcsa, megszokhatatlan és tulajdonképpen leírhatatlan kénes íz.

Melyik, mire jó

A Rudas Fürdő Ivócsarnokában háromféle gyógyvizet lehet kapni.

A Juventust a magas vérnyomással küszködők is fogyaszthatják, de ezt a vizet regeneráló hatása miatt a korai öregedés ellenszereként is számon tartják.

A Hungáriát különféle ideges gyomorbántalmak esetén szokták fogyasztani, például ha valakinek gyomorsav túltengése van, míg

az Attilát a hurutos megbetegedésekre, valamint az epe-, máj- és hólyagbántalmakra javasolják.

A gyógyvíz-kultúra nem korlátozódik Budapestre. Szolnokon például a legtöbb család artézi vízből készíti a vasárnapi húslevest. Egyrészt szebb a víz színe, másrészt mivel nincs benne klór, ezért az ebéd íze is finomabb lesz.

Mielőtt azonban önállóan kezdenénk magunkat kezelni, keressük fel orvosunkat, aki ha jónak látja, egy 3-4 hetes ivókúrát fog nekünk javasolni - vagyis naponta fél liter meleg vizet kell majd meginnunk, a felszívódást elősegítendő lehetőleg lassan, kortyonként, nyugodt séta közben. Bár a kénes szagnak köszönhetően mi tényleg nem lettünk a meleg gyógyvíz megszállott hívei, komolyan elgondolkoztunk azon, hogy a megszokott gyógyszerek helyett legközelebb adunk egy esélyt a literenkénti 50 forintos vizeknek.