A Gellért-hegyi Sziklatemplom

A Gellért-hegyi Sziklatemplom talán a legismertebb pálos templom. A Gellért-hegy szikláiba épített templom és kolostor építéshez a franciaországi Lourdes szolgált mintául. Már 1924-ben felvetődött a templom építése (akkor még a Gellért-hegy másik részén), de a konkrét munkálatok 1926-ban kezdődtek el és 1931-ig tartottak. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, mely a külföldről hazatelepült pálos rend központjává vált. 1950-ben a kommunista hatalom nem kímélte a pálosokat sem, a rend tagjait elhurcolták, a kolostort felszámolták (balettintézeti kollégium működött a helyén), a templom bejáratát a hatvanas évek elején másfél-két méter széles betonfallal elzárták. A rendszerváltozás után a Pálos Rend visszakapta a kolostort és 1992-ben a betonfal elbontásával, újra megnyitották a Sziklatemplomot. A betonfal egy darabja ma is a templom bejárata mellett áll emlékeztetve a kommunizmus évtizedeire.

A templomot a Szent Gellért térről közelíthetjük meg, körülbelül 200 méteres séta után érjük el a templom bejáratát, ahol a bejárat vasrácsán a Pálos Rend címere fogadja a látogatót. A templomba belépve a külső barlangba érünk. Ez a barlang természetes képződmény, míg a belső, nagyobb barlangot mesterséges úton (robbantással) alakították ki. A külső barlangban láthatjuk a lourdes-i Szent Szűz, a rendalapító Boldog Özséb szobrát, valamint Mindszenty József Bíboros relifjét. Az elmondások alapján a templom bezárásában nagy szerepet játszott a Mindszenty által itt tartott beszéd, amit százezres létszámú zarándok hallgatott.

A külső barlangból egy folyosón juthatunk a mélyebben fekvő nagyobb templomrészbe. Itt tartják a szentmisét és a különböző imádságokat. A nem mindennapi építészeti megoldásokon kívül a hely érdekessége, hogy a hegyből feltörő forrásoknak köszönhetően a templom e részén állandóan 20 fok körüli hőmérséklet van. A belső barlangban alakították ki a lengyel kápolnát, mely a II. világháború lengyel menekültjeinek szenvedését és a két nép közötti évszázados barátságot tükrözi. A kápolnán keresztül haladva érjük el a főhajót. Az itt látható főoltár a Zsolnay Porcelángyárban készült. Az oltár feletti feszület eredetijét a templom 1951-es bezárásakor megsemmisítették. A most látható feszületet fényképek alapján, az eredeti mintájára készítették el.

Sziklatemplom (Magyarok Nagyasszonya)

A Sziklakápolnát a pálos szerzetesrend rendezte be a hegy déli lábának közelében nyíló természetes üregek járataiban. 1926-ban, a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították át templommá.

A templomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak szánták. II. József azonban a XVIII. század végén ezt a rendet feloszlatta. 1926-ban Lux Kálmán tervei szerint alakítottak templommá, Lourdes mintájára. 1934-ben 15 szerzetes visszatért lengyelországi száműzetéséből.

A kommunista adminisztráció azonban az 1950-es évek végén beszüntette a szerzetesrend működését és befalaztatta a bejáratot.

1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitották. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, ami Sikot Győző tervei szerint készült. A bal oldali mélyedésben látható a lengyel sas és a czestochowai Szent Mária-kép másolata. Látható a lengyel Kolbe atyát ábrázoló festmény, aki auschwitzi foglyokat mentett meg az élete árán. Egy emléktáblán olvashatók azoknak a menekülttáboroknak, iskoláknak és városoknak a nevei, ahol a II. világháború alatt menedéket találtak a lengyel menekültek és katonák. A templomból a Szent István-kápolnán keresztül juthatunk a kolostorba, ahol Ferenc Béla szép fafaragásai láthatóak.

A mai Sziklatemplom alapjául szolgáló Szent Iván barlangban már az ősember is menedéket talált, és mivel az egyik legfontosabb dunai átkelőhely is itt volt található a Gellért hegy lábánál, később is szolgált menedékhelyül. Valószínűleg maga Pest is a barlangnak köszönheti a nevét. A "kemence" jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és meleg vizes tavat, vagy itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Ebből származhatott a Gellért-hegy Árpád-kori Pest-hegy, majd a szemközti oldalon kialakuló település Pest neve. A barlangban 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították ki a Pálos Rend tagjainak adományozott sziklakápolnát. A barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el, a bejárat feletti sziklaoromra először 1936-ban állítottak keresztet. Ebben az időben épült meg a rend kolostora is a hegy dunai lábánál. A templomot 1950-ben bezárták, a barlang bejáratát betonfallal elzárták, a keresztet ledöntötték. A templomot és a hozzá tartozó kolostort 1990-ben kapták vissza a szerzetesek, a betonfal lebontására és a templom újraszentelésére 1992-ben, az új kereszt állítására 2001-ben került sor. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll, a bal oldalon Mindszenty József bíboros reliefje, jobbra pedig Remete Szt. Pál Prágában őrzött ereklyetartójának másolata található. A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe. Ide belépve az első, amit észreveszünk a kellemes hőmérséklet, mely télen-nyáron 20 °C körül van a hegy melegvizű forrásainak köszönhetően. A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát. A templom szentségháza, tabernákuluma a thot-hegyi kopt szentély méretazonos fotómásolata, e fölött található a Pálos rend névadó szentjének, Remete Szent Pálnak a csontereklyéje. Tovább haladva a lengyel kápolnához jut el a látogató. Az itt található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből, a Jagelló-sasból alakították ki, a kápolna korlátján a lengyel és a magyar címer fogja közre a szerzetesrend címerét. Ismét tovább haladva juthatunk a templom főhajójába, ahol a feszülten és a főoltáron kívül a főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk.