A Gellérthegyen egy nemrég felfedezett és Magyarországon különlegesnek számító barlang bejáratánál építkezés zajlik, de ez a környezetvédelmi tárca a közvélemény megnyugtatására szánt közleménye szerint nem vet fel természetvédelmi problémát.

"A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem zárkózik el az I. kerületi polgármester felkérésétől, hogy operatív munkabizottságot hozzanak létre a Gellérthegyen, a Bérc utcában nemrégiben feltárult barlang ügyében, de ezt nem indokolja természetvédelmi probléma" - áll a minisztérium közleményében.

Előzőleg Nagy Gábor Tamás polgármester a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, a Környezetvédelmi Minisztériumot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Osztályát, a Magyar Állam Kincstárat és a VII. kerületi önkormányzat illetékeseit felkérte, közös erővel rendezzék a december 28-án egy magáningatlanon folyó építkezés során feltárt gellérthegyi kristálybarlang további sorsát, és garantálják a jövőben esetlegesen előkerülő hasonló értékek biztonságát.

Leél-Őssy Szabolcs barlangkutató a felfedezéskor

A szaktárca szombaton azt közölte: a barlang egyedülállónak számít a Gellérthegyen a gipszkiválásai miatt, de országos viszonylatban is ritka. Védelme érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság lezáratta a barlang bejáratát. Megállapították, hogy a 60,1 m hosszban és 17,6 m mélységig feltárt barlang a tervezett épület alapsíkján kívül nyílik, a járatok pedig az "épülettől távolodva kivezetnek az ingatlan alól". Így az építkezés folytatása a barlang statikai állapotát és természeti egyensúlyát nem veszélyezteti, annak jövőbeni megközelítése és továbbkutatása pedig egy, a közterületre kivezetett táró megépítésével megfelelően biztosítható.

"Véleményünk szerint a jelen esetben rendezendő ügyről barlangvédelmi szempontból nem beszélhetünk" - tartalmazza a szaktárca közleménye. A törvény szerint Magyarországon minden barlang védett természeti értékként részesül kiemelt természetvédelmi oltalomban már a felfedezése pillanatától kezdve, és forgalomképtelen, mert az állam kizárólagos tulajdonában van. A törvény előírja a barlang felfedezésének bejelentési kötelezettségét, szolgalmi jogot állapít meg a bejáratot magába foglaló ingatlanra, és a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához köt minden olyan tevékenységet, ami a barlang állagára, állapotára kihathat.

A szaktárca által vezetett közhiteles barlangnyilvántartás jelenleg 4051 objektum adatait tartalmazza. A főváros II. kerületében, a rózsadombi építkezések során gyakorlatilag évente kerül elő új barlang, tájékoztatott a szaktárca.