Szeretettel köszöntelek a GELLÉRTHEGYIEK a neten klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GELLÉRTHEGYIEK a neten klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GELLÉRTHEGYIEK a neten klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GELLÉRTHEGYIEK a neten klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GELLÉRTHEGYIEK a neten klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GELLÉRTHEGYIEK a neten klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GELLÉRTHEGYIEK a neten klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GELLÉRTHEGYIEK a neten klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Gellért-hegyi tervek
A Gellért-hegy beépítésének történetében a legfontosabb évszám 1852 - a levert forradalom után a rebellis magyarokat ellenőrizendő ekkor épült meg a Citadella. A kiegyezés (1867) hozta el azt a politikai klímát, amely a lehetővé tette, hogy a változtatásról reális alapokon lehessen álmodozni.
Korábban már Széchenyi Istvánnak is voltak beépítési tervei a hegy tetjére, ezeket 1871-ben fia, Ödön "melegíti fel": egy Pantheon vagy Walhalla-szerű épületet emeltetett volna a közelgő ezredéves évforulóra a Citadella helyére. Az ez évben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt pályázaton Feszl Frigyes is hasonló témájú tervet nyújtott be. Feltűnő a hasonlóság ezen terv és a Hősök terén álló, megvalósult építmény között: kör alaprajzú oszlopos építmény, a tetején lovasszoborral, a lábazati részen a négy égtáj felé vágtató ló látható a rajzokon (ld. kép).
A megvalósulás már szerényebb volt: egy nagyobb fásítás történt meg 1873-ban. 1894-ben a Citadella a főváros tulajdonába kerül, de nem bontják le, csak néhány fal átvágása történik meg.
Willheim Adolf terve szerint a nemzeti történelemnek emléket állító pantheon épült volna a hegy tetejére. A központi alak egy kolosszális Hungária-szobor lett volna, akinek a kezében tartott fáklyáról, illetve a diadémjáról áradt volna a villamos fény Pestre és Budára.
A Gellért-rakpartnál egy kicsit szűkössé válik az út - ez ma is látható, tapasztalható. Ezt kívánta enyhíteni Zielinszky Szilárd alagút terve (ld. kép). A villamos alagút a Gellért és a Rudas fürdő összeköttetését is magára vállalta volna.
1898-ban Ferenc József 10 szobrot adományozott Magyarországnak, köztük egy Gellért szobrot is. E szobor elkészítésére Jankovics Béla kapott megbízást. A szobrot a vértanúság hegyén kívánták elhelyezni. A szobor telepítésére, elhelyezésének kidolgozására pályázatot írtak ki. Az első helyezett Kallina Mór és Árkay Aladár pályázata lett. Második helyezett Alpár Ignác pályaműve lett.
1902-03-ban, még hallgatóként Medgyasszay Istán is tervezett a Gellért-hegy tetejére, méghozzá egy első Nemzeti Pantheont. A terv központi eleme a hegytetőn elhelyezkedő monumentális épület, amelyhez reprezentatív rámpák vezetnek fel két oldalról. A rámpák mellett egy felvonón is fel lehetett volna jutni a hegytetőre. A központi csarnokba két előcsarnok vezetett volna, ehhez két oldalt csatlakoztak volna a további helyiségek, a nemzet nagyjainak emléket állító galériák. A kupola formáját pedig a Szent Korona alakja határozta volna meg. A terv a Művészeti Akadémia Gundel-díját nyerte el. 1906-ban, a terv átdolgozásakor javasolta, hogy a Feszty-körképet is itt helyezzék el.
A Medgyasszay-féle terv megvalósulása helyett a törtenelem két világháborút hozott. A hely építészetét a második világháború után ismét a hadsereg határozta meg: 1947-ben avatták fel a felszabadulás emlékművét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrát. 1991-ben a teljes elbontást követelők hallatták hangjukat, ám végül csak a szoborcsoport demilitarizálása történt meg: a katonaszobor elkerült a Szoborparkba, maga a Szabadság-szobor azonban megmaradt.
Források:
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Reprint kiadás, 1985
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Élményfürdő a Gellérthegyen?
Botrány a Gellérthegyen: eltemetett kristálybarlang
Itt él közöttünk: a Lájfsztori írónője
Kié a Gellért-hegy?